„ A nevelésben a kisgyermekkor sokkal fontosabb, a következő éveknél.
Amit ez a kor elront, vagy elmulaszt, később helyrehozni nem lehet.
Ezekben az években eldől az ember sorsa jóformán egész életére.”

(Kodály Zoltán)

A „tanítva lenni” – azaz, a kizárólagos frontális oktatás – tanári, nevelői dominancia nem működik ma a XXI. században. Ezeken a foglalkozásokon ugyanis a nevelő az igazán aktív. Ő dolgozik, ő szabja meg az elsajátítás tartalmát, menetét, idejét, a gyermek pedig engedelmeskedik a parancsnak, akár egy szolga az urának.

Mondanom sem kell, hogy nagyon kevés gyermek érzi jól magát ilyen körülmények között. Sem a tehetségesek, sem az „átlag” nem tud optimálisan fejlődni, a „gyengék” pedig végleg lemaradnak fejlődésükben és elkallódhatnak az évek során.

A változtatás égetően szükséges. Erre az egyik leghatékonyabb módszer az adaptív oktatás (Az adaptív oktatásról bővebben itt olvashat), amely személyre szabott nevelést biztosít a gyermekek egyéni igényeihez/szükségleteihez igazodva segíti a tanulás/ismeretszerzés folyamatát.

Hazánkban a Montessori pedagógiában találtam meg azt a lehetőséget, hogy a gyermekeket már óvodás korban is önálló életvitelre, tapasztalatszerzésre neveljük a mindennapi játék, tanulás, valamint ismeretszerzési folyamat során. Ez által megtanítva őket a Montessori játékokba bújtatott önellenőrzésre, saját munkájuk értékelésére is.

Ezzel szeretnénk elősegíteni, hogy önálló véleménnyel, társadalmi felelősségvállalásra és szolidaritásra hajló, tudatosan cselekedni tudó felnőttekké legyenek.

Az adaptív nevelési és oktatási folyamat megvalósításához elsősorban a Montessori pedagógiába ágyazva használjuk a projektszerű ismeretszerzést, melyet a gardneri intelligencia területekkel –a legkülönfélébb képességek fejlesztésével – és Bloom taxonómiájával – a gondolkodás szintjeinek tudatos fejlesztésével – tervezünk és kivitelezünk.

 

Az előkészített környezet

Az előkészített környezettel – a Montessori és egyéb fejlesztő eszközökkel – meg tudjuk teremteni a teljes személyiséget formáló tanulási és nevelési feltételeket, melyben már nem a nevelő, vagy a pedagógus az egyedüli ismeretátadó. A gyermekek életszerű helyzetekben gyakorolhatják – pl.: az öltözködés részmozzanatait – melyeket a későbbiekben, konkrét szituációkban tudnak alkalmazni, így nem jelent majd gondot a cipőfűző megkötése sem a későbbiekben.

Kétnyelvű Montessori Óvodánk egyik legnagyobb előnye a 19 fős kis csoport, mert a nevelő, pedagógus minden egyes gyermeket személyre szabottan tud fejleszteni nap, mint nap, akár több órában is. Természetesen a játék és egyéb „tananyag”, a gyermekek számára érdekes, izgalmas helyzetekben történik. Mert fontos a játszva tanulás elve, melyet össze kell kötni a szerzett élményekkel, így a gyermek akár 3-4 éves korban is megértheti a metamorfózis fogalmát, vagy más elvont jelenséget.

 

Adaptív tanulás, kulcskompetenciák, elfogadó szeretetteljes kapcsolat, autonómia

Az adaptív tanulás a gyermekek legalapvetőbb pszichológiai szükségleteire, a kapcsolatok, a kulcskompetenciák, és az autonómia kiépítésére épít.

Mivel az ember társas lény, szüksége van kapcsolatokra, éreznie kell, hogy tartozik valahova. Az adaptív pedagógia a környezetből, a külvilágtól kapott elismerésre a „kapcsolat” szót használja. A kapcsolat tehát a biztos, elfogadó, szeretetteljes környezetet jelenti, ahol a gyermeket feltételek nélkül elfogadják, tisztelik, becsülik. Csak ilyen környezetben tud igazán kibontakozni, ahol félelmek, fenntartások nélkül kérdezhet, tanulhat, kísérletezhet, bizalommal fordulhat bárkihez.

A kompetencia érzésével a gyermek önbizalma fejődik. Ha a gyermek kompetensnek érzi magát, bízik saját képességeiben, akkor egyre többre lesz képes. Rájön, hogy ő is ügyes, problémákat tud megoldani, és ez az önbizalma további erősödéséhez vezet.

A kisgyermekek minél előbb szeretnének a felnőttektől függetlenedni, nemcsak a mindennapi élet rutinjaiban, hanem az ismeretszerzés, a világ felfedezésében is önállóan szeretnének dönteni és cselekedni. A választás és a döntés lehetősége motiválja a gyermeket.

Ugyanerre a három alapvető szükségletre épít – többek között – Dr. Maria Montessori pedagógiája is.

 

Ismeretszerzés, fejlesztés, kompetenciák személyre szabottan

Mivel az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (ONAP) meghatározza az elsajátítandó tartalmakat, ezért ezeket figyelembe kell vennünk. Mindazonáltal a tartalomhoz kapcsolódó tanulási célkitűzésekben, az elsajátítás lehetőségeiben, szintjeiben, módjában és annak tempójában a gyermekek pillanatnyi tudásszintjéhez igazodva, egyénre szabottan, szabadon rendelkezhetünk. Ha ezekben sikerélmény koronázza tevékenységüket, akkor szívesen lépnek egy magasabb szintű kihívások elé. Fontos, hogy az iskolaérettséghez szükséges tartalmakat, készségeket, lehetőleg minden gyermek el tudja sajátítani még időben.

Azonos tanulási célok és tartalmak eléréséhez a nevelő, az óvodapedagógus, vagy a társak eltérő mértékű gondozásával, segítségével is eljuthatnak a gyermekek. A gyorsabban teljesítők segíthetnek társaiknak, a pedagógus pedig a lassabban haladóknak igény szerint. Azonos tartalmakhoz különféle ismeretszerzési módszerekkel is eljuthatnak a gyermekek. Például közös beszélgetés, egy-egy mese olvasása, megbeszélése, művészi alkotások tanulmányozása, saját tapasztalatok elmesélése a társaknak, kísérletek stb. Éppen ezért kezdeményezünk párbeszédet, hogy örömüket, bánatukat, vagy konfliktusaikat egymás között rendezzék el.

„Különböző munkaformákat is felkínálunk a gyermekeknek; egyéni, páros és csoportos munka során is szerezhetnek tapasztalatokat.” (Gömöryné 2002)

Az ismeretelsajátítás folyamata és a gyermekek tanulási módjaik megismerése és feltérképezése is nagyon fontos. Ismernünk kell, hogy a gyermek melyik tanulási típushoz tartozik (látás, hallás, mozgás, tapintás, ízlelés és szaglás).

Több feladatot adhatunk a meghatározó területhez kapcsolódóan, mert ott gyorsabb és sikeresebb az elsajátítási folyamat, de fontos, hogy a többi területen is szerezzen gyakorlatot minden gyermek.

A tanulás, ismeretszerzés eredménye, a tapasztalatszerzés és azok produktuma is fontos szempont. Mit tud a gyermek és hogyan, milyen körülmények között tudja alkalmazni, esetleg azokat felidézni.

 

A fenti témákról bővebben olvashat az alábbi két oldalunkon

Az adaptív oktatásról bővebben

Montessori-pedagógia bővebben